MSZ EN ISO 3834

Információs lap
valamely gyártó, szerelő, karbantartó szervezet/ügyfél
hegesztési folyamatának MSZ EN ISO 3834 szerinti tanúsítására

Jelen tájékoztató azoknak a szervezeteknek/ügyfeleknek készült, amelyek gyártók, szerelők vagy karbantartók és tevékenységi területük a fémek hegesztésével, esetleg rokontechnológiákkal kapcsolatos, mint por szórás, keményforrasztás, termikus vágások.
A tanúsítási folyamat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) akkreditációja alapján történik és az MSZ EN ISO 3834 az ügyfél által igényelt szint tanúsítását célozza meg.
Az ügyfél felkészülése során az értékelőink kiképzése során figyelembe kell venni az Európai Hegesztési Szövetség és a Nemzetközi Hegesztési Intézet előírásait, ajánlásait, mert az MHtE tagja és Magyarország képviselője az Európai Hegesztési Szövetségnek és a Nemzetközi Hegesztési Intézet kapcsolódó szervezetének is.
Elmélyültebb érdeklődés esetén a www.mhte.hu honlapról az EWF és IIW logójára kattintással bővebb szakmai információkhoz juthat az olvasó.
A gyártók felkészültségük megfelelőségét az MSZ EN ISO 3834 megfelelő szintjéhez kapcsolódó tanúsítvánnyal ismeri el az MHtE.

Jelen információk két fő területet fejtenek ki:
A) Ismertető az MHtE tanúsítási eljárásrendjéről
B) Segédlet a szakmai értelmezésekhez. (EWF 636r2-13) dokumentum alapján.


A) Ismertető az MHtE tanúsítási eljárásrendről
Az ügyfél és az MHtE folyamattanúsító szervezete közötti kommunikáció adatai:
A folyamattanúsító szervezet címe: 1148 Budapest, Fogarasi út 10-14. (T.: 361/769-0056, e-mail: mhte@mhte.hu)
A tanúsítási szervezet neve: Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés folyamattanúsító szervezet
Az MHtE vezetője:: Dr. Szabó Béla igazgató (3670/4002770).
Az igazgató helyettese: Gayer Béla (3670/4002771).
Tanúsítást szervező: Laurencsikné Benedek Júlia (3670/4002767).
Faxszáma: (36-1)769-2720

Pártatlansági nyilatkozat

Magatartási és etikai viselkedési szabályok
A tanúsított ügyfél a tanúsítványában foglaltak szerint dolgozik, attól nem tér el és tudomásul veszi, hogy a Tanúsítvány szabálytalan felhasználása esetén azt a kiadó szervezet visszavonja, egyidőben a tanúsítványt visszaszolgáltatja. Ezt a tényt tanúsító szervezet nyilvánosságra hozza.
A tanúsított ügyfél nem használja a tanúsítványát olyan módon, mely az MHtE-t rossz hírbe hozná, és nem tesz olyan nyilatkozatot, melyet az MHtE félrevezetőnek, vagy illemtelennek tekinthet.

Érvényes árak:
Első tanúsítási díj: 220.000 HUF +ÁFA
Felügyeleti éves értékelés díja:120 000 HUF+ÁFA
Újratanúsítás díja 220 000 HUF +ÁFA
Az értékelési idoszakban végrehajtott technológia vizsgálat minosítése: Tompavarratok esetén 120.000 HUF+ÁFA, sarokvarratok esetén 60.000 HUF+ÁFA .

 

A tevékenységet minőségirányítási kézikönyv (MK VII) és eljárási utasítás (MEU 21) írják le, melyek megtekinthetők a tanúsítást szervezőnél.
A tanúsítási eljárási folyamatban alkalmazott dokumentumokat a tanúsítást szervezőnél vagy az MHtE titkárságán lehet beszerezni, de kérésre faxon vagy postán is megküldjük.

Célszerűen betartandó főbb lépések:

  1. A szervezet jelzi szándékát szóban vagy írásban a megadott címeken.
  2. A tanúsítási szervezet megküldi az „előzetes tájékoztató kérdőívet”, melyet kitöltve vissza kell küldeni a tanúsító szervezetnek.
  3. Egyidőben jelen információs lapot is kézhez kapja a szervezet képviselője.
  4. Ajánlat (ha a kérdőív visszaérkezik).
  5. Árajánlat elfogadása esetén a szervezet megrendeli a tanúsítási eljárás lefolytatását a tanúsítási szervezetnél.
  6. A tanúsítási szervezet szerződéstervezetet küld a szervezetnek.
  7. A szerződés aláírása után a szervezet a következő dokumentumokat kapja meg:
  • kérdésjegyzéket, melyet az adott szervezetnek megfelelő szabvány figyelembevételével (MSZ EN ISO 3834-2, -3,-4) ki kell tölteni és vissza kell küldeni,
  • 2 értékelő nevet, melyet az ügyfélnek értékelni kell és meg kell adni annak a nevét, akit nem fogad el értékelőnek (vagy akit elfogad a javasoltak közül).
    Az értékelő csoport nagysága a szervezet nagyságától függ. 50 fő feletti létszám alkalmazása esetén legalább 2 értékelőből áll az értékelő csoport. Az értékelőcsoportot a vezető értékelő irányítja. (Ebből 2 értékelő nevét kell értékelni az ügyfélnek, akik közül 2 főt kell megjelölniük, akit elfogadnak.)
  1. Az elfogadott értékelők közül az igazgató megbízza az értékelő csoportot, illetve megbízza a feladattal és megbízólevéllel látja el őket.
  2. A vezető értékelő értékeli a szervezet minőségirányítási kézikönyvét (ha van) és eljárását (munkavégzésért tett intézkedéseit, dokumentumait, majd megállapításait írásban megküldi az ügyfélnek. Egyidejűleg értékelési tervet készít, mely a helyszíni értékelés időbeli beosztását megtervezve javasolja a ügyfél képviselőjének a résztvevők megjelenését is.
  3. Az értékelési folyamat kérdés-felelet módon történik. A értékelő kérdéseket tesz fel, a gyártói képviselők bizonyítják, hogy szervezetük megfelel az MSZ EN ISO 3834 követelményeinek.
  4. A értékelő csoport eltéréseket és helyesbítő intézkedéseket vesz fel, melyet az ügyfél képviselője észrevételeivel láthat el és aláírásával hitelesít.
  5. Az értékelő csoport vezetője jelentést készít, melyben javaslatot tesz a tanúsítvány elutasítására vagy kiadására.
  6. Az tanúsítványok érvényességi ideje 5 év, melynek a feltétele, hogy a gyártó évente bizonyítsa fennálló alkalmasságát a tanúsítványban foglaltakra. Az első 5 tanúsítási év második éve utáni évben helyszíni felügyeleteti auditot hajt végre az MHtE, de a további években elégséges egy ellenőrző kérdéslista kitöltés, bizonyítékok mellékelésével. A megújító audit eljárás u.az, mint az első tanúsító audité. Utána csak a 3. évben kell lefolytatni helyszíni auditot. Az éves további ellenőrzések ellenőrző kérdéslistával történnek.
  7. Azok a gyártók, akik úgy ítélik, hogy az értékelés során, méltánytalan módon bántak velük, jogukban áll panasszal élni vagy fellebbezni.

 

A panaszokat, illetve a fellebbezéseket az MHtE a következőkben leírtak szerint szabályozta:

  • Fellebbezések a tanúsításra vonatkozó döntések ellen.
  • A tanúsító testület a tanúsításra vonatkozó döntések elleni fellebbezéseket átveszi, kiértékeli és a kapcsolatos döntéseket meghozza.
  • A fellebbezés kezelésével kapcsolatos összes döntésért a tanúsító testület a felelős.

A tanúsító testület biztosítja, hogy:

  • minden fellebbezéssel konstruktív-, pártatlan módon és kellő időben foglalkozzanak,
  • a fellebbezés benyújtása, kivizsgálása és a vonatkozó döntés ne eredményezzen diszkriminatív lépést a fellebbező féllel szemben,
  • a fellebbezés kezelésének eljárása nyilvánosan elérhető legyen.

A fellebbezést írásban kell benyújtani személyesen, vagy tértivevénnyel postai úton a személyek tanúsítását végző testülethez, a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés, 1148 Budapest, Fogarasi út 10-14 címre.
A személyesen benyújtott fellebbezés esetén a titkárság dokumentáltan igazolja a fellebbezés átvételét a benyújtónak. A levélen beérkező fellebbezést a titkárság iktatja, tértivevény hiányában, azonnali válaszlevélben igazolja vissza a beérkezést.
A fellebbezésen szerepelnie kell a fellebbezést benyújtó személy olvasható nevének, aláírásának, érintettségének, levelezési címének és elérhetőségének.
A tanúsító testület felső vezetése a fellebbezés érintettségét a beérkezést követő 5 munkanapon belül vizsgálja és a vizsgálat alapján dönt a fellebbezés kivizsgálásának jóváhagyásáról, elutasításáról, illetve szükség szerint pótlólagos információk bekéréséről. A vizsgálat eredményéről a tanúsító testület az igazgató által aláírt írásos dokumentumban értesíti a fellebbező felet.
A fellebbezés kivizsgálásának jóváhagyása esetén a felső vezetés 3 fős „ad hoc” Fellebbezési Bizottságot jelöl ki a fellebbezésben közöltek elbírálására. A tanúsító testület biztosítja, hogy a fellebbezés kezelésében résztvevő döntéshozó személyek függetlenek legyenek a fellebbezett döntést hozó személyektől és ne legyenek érdekeltek az adott fellebbezéssel kapcsolatos döntés eredményében.
A kivizsgálás során Fellebbezési Bizottság tételesen ellenőrzi a tanúsítási döntés meghozatalának feltételeit, körülményeit és megalapozottságát. Szükség szerint kommunikál az érintett személyekkel.
A Fellebbezési Bizottság a kivizsgálás megállapításairól és eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, melyet átad az igazgatónak.
A tanúsító testület a fellebbezés jóváhagyását követően 30 napon belül hivatalosan lezárja. Amennyiben a kivizsgálás során új információk merülnek fel, a felső vezetés azonnal intézkedik az információk tartalmának megfelelően. Ilyen esetekben a lezárási határidő módosulhat.
A fellebbezéssel kapcsolatos fejleményekről és a végeredményről az igazgató tájékoztatja a fellebbező felet.
A tanúsító testület a fellebbezési eljárás hivatalos lezárásáról az igazgató által aláírt tértivevényes írásos értesítést küld a fellebbező fél részére.
A tanúsító testület minden fellebbezést regisztrál és a kapcsolódó dokumentumokat gyűjti. Ezen dokumentumok rendelkezésre állnak a későbbi hasonló fellebbezések kivizsgálásához.
A tanúsító testület felső vezetése a fellebbezés lezárását követően a fellebbezés kezelésével kapcsolatos információkat, megállapításokat feldolgozza, és szükség esetén meghatározza a kapcsolódó helyesbítő- és megelőző intézkedéseket.
A fellebbezés kezelésével kapcsolatos információk a tanúsító testület információs lapján nyilvánosan elérhetőek.

Panaszok

A tanúsító testület a tanúsítási tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat átveszi, kiértékeli és a velük kapcsolatos döntéseket meghozza.
A tanúsító testület biztosítja, hogy:

  • minden panasszal konstruktívan, részrehajlás nélkül és kellő időben foglalkozzanak,
  • a felek tisztességes és egyenlő kezelését,
  • a panasz kezelésének eljárása nyilvánosan elérhető legyen.

A tanúsító testület, írásban benyújtott, olvasható névvel és aláírással ellátott panaszt fogad be.
A személyesen benyújtott panasz esetén a titkárság dokumentáltan igazolja a panasz átvételét a benyújtónak. A levélen beérkező panaszt a titkárság iktatja, azonnali válaszlevélben igazolja vissza a beérkezést.
A panasz átvételekor a tanúsító testület felső vezetése lehető legrövidebb időn belül dönt arról, hogy a panasz olyan tanúsítási tevékenységekre vonatkozik-e, amelyekért a tanúsító testület a felelős.
A döntéshez szükséges minden információ összegyűjtéséért és ellenőrzéséért az igazgató helyettes a felelős.
A megerősítő, illetve elutasító döntésről az igazgató helyettes által aláírt írásos dokumentumban értesíti a tanúsító testület a panaszos felet.
A panasz jóváhagyása esetén a panasz kezelését az igazgató helyettes tervezi meg és felügyeli annak végrehajtását.
A panaszos féllel közlendő döntés meghozatalába vagy felülvizsgálatába és jóváhagyásába az igazgató helyettes olyan személyeket von be, akik korábban nem voltak kapcsolatban a panasz tárgyával.
A panaszok kivizsgálási folyamatának, nyomon követésének dokumentáltságáért az igazgató helyettes a felelős.
Egy tanúsított személlyel kapcsolatos panaszt a tanúsító testületnek az egyértelmű bizonyítottságot követően azonnal közölni kell.
A tanúsító testület a panasz megerősítését követően annak kezelését 30 napon belül lezárja. A tanúsító testület a panaszkezelési eljárás hivatalos lezárásáról az igazgató helyettes által aláírt írásos értesítést küld a panaszos fél részére.
Amennyiben a panaszos fél a panaszkezelés végeredményét nem fogadja el ismételt panasszal élhet, indokolva a panaszkezelés végeredményének elutasítását. Az ismételt panasz kivizsgálásába a tanúsító testület a panasz jellegének megfelelő Rendszer Bizottságot von be. Az ismételt panasz kivizsgálásának lezárását a tanúsító testület a maga részéről véglegesnek tekinti.
A panasz kezelésével kapcsolatos fejleményekről és a kezelés végeredményről az igazgató helyettes tájékoztatja a panaszos felet.
A tanúsító testület minden panaszt regisztrál és a panaszos félre és a panasz tárgyára vonatkozó dokumentumokat gyűjti. Ezen dokumentumokra a titoktartási követelményeket kell alkalmazni,
A tanúsító testület felső vezetése a panasz kezelésének lezárását követően a panasszal kapcsolatos információkat feldolgozza, és szükség esetén meghatározza a kapcsolódó helyesbítő- és megelőző intézkedéseket.
A panasz kezelésével kapcsolatos információk a tanúsító testület információs lapján nyilvánosan elérhetőek.

Az MHtE tájékoztatási kötelezettsége:
Egy adott tanúsított szervezet érvényes tanúsításáról információt vagy megerősítést kaphat az információt kérő, ha dokumentáltan (levél, e-mail) kérelemben rögzíti az adott tanúsítás adatait és a kérelem tárgyát, okát.
A kérelmet az MHtE címére (Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés 1148 Budapest, Fogarasi út 10-14., dr. Szabó Béla igazgató részére mhte@mhte.hu) kell benyújtani.
Az MHtE tanúsítási eljárásával kapcsolatos változásokról vagy honlapján, vagy "Hegesztéschnika" folyóiratában vagy levélben tájékoztatja ügyfeleít.

B) Szakmai értelmezések
A gyártásnál azokat az eljárásokat nevezzük "különleges eljárásoknak", amelyeknél a termék minőségi követelményei csupán végellenőrzéssel nem állapíthatók meg, és amelyekhez – ha biztosítani kell az ilyen követelményeknek történő megfelelést – a művelet előtt és alatt speciális szakértelem szükségeltetik. Mi több, a különleges eljárásokkal kapcsolatos környezeti hatások, valamint az egészségi és biztonsági kockázatok jelentős szerepet játszhatnak a termék teljes gyártási folyamatában. A hegesztés az egyik példája az ilyesféle eljárásoknak.
A hegesztett termékek minőségi követelményeivel kapcsolatosan kidolgozásra került az EN ISO 3834 "A hegesztés minőségi előírásai" c. szabvány; ugyanakkor semmiféle, speciálisan a hegesztéshez kapcsolódó, a környezettel és a személyzet biztonságával foglalkozó európai vagy nemzetközi szabvány jelenleg nem áll rendelkezésre.
A fentiek alapján az Európai Hegesztési, Kötési és Vágási Szövetség (EWF), egyedülálló nemzetközi szaktudására támaszkodva, kidolgozott egy nagy integritású és szakosított tanúsítási rendszert, amely biztosítja, hogy a cégek megfeleljenek az EN ISO 3834 szabványnak és az EWF a Környezet-, Egészség- és Biztonságirányításra vonatkozó követelményeinek. Ezt a rendszert nevezik az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszerének (EWF MCS).
Ezért a gyártónak megvan rá a lehetősége, hogy megvalósítsa az EWF EN ISO 3834 Rendszerét, az EWF Környezetirányítási Rendszerét és az EWF Egészség- és Biztonságirányítási Rendszerét. A három rendszer együttes átvételéhez kétségen kívül kevesebb gyártói erőfeszítés szükséges, mivel a három rendszer felépítése harmonizálva van, így az irányítási eljárásrendek nagyobb része mind a három rendszerre nézve érvényesnek tekinthető. Mi több, így jobban kezelhető a külső szervezetek (pl. alvállalkozók, ügyfelek, hatóságok stb.) bevonása is.
A gyártásbeli minőségirányítás területén az európai trend világosan a termék/eljárás szerinti megközelítés. Példaként szolgálnak erre az Európai Irányelvek és az azokat alátámasztó európai harmonizált szabványok (amelyek megkövetelik a bármely kereskedelmi ágazatra jellemző, speciális műszaki előírások teljesítését). A gyártott termékekre vonatkozó ilyen előírások a vállalatok általi teljesítésének megkönnyítése érdekében az EWF specifikus kiegészítő iránymutatásokat dolgozott ki az érintett eljárások/termékek (pl. vasúti alkatrészek, nyomástartó edények és építési termékek) tekintetében, amelyek figyelembe veszik az alkalmazandó szabványokat, valamint azokat a legjobb tapasztalatokon alapuló gyártási eljárásokat, amelyeket a főbb európai gyártók és vevőik megosztottak egymással.
Nagy figyelmet fordítottak a szabvány részletes értelmezésére a külső szakértők általi felmérés vonatkozásában: megfelelően felkészített rendszer-értékelők megnevezésére és bejegyzésére és egy olyan működési struktúra kialakítására, amely biztosítja, hogy azonos módon tanúsítsák mindazokat a cégeket, amelyeknél a rendszer(ek) szabályait alkalmazzák.

A rendszer az alábbi négy dokumentum együttes alkalmazásán alapul:

  • EWF 636r2-13"Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszere a hegesztéses gyártás mino-ség-, környezet-, egészség- és biztonságirányításában – Az irányítási rendszerek értelmezése és alkalmazása"
  • EWF 637r2-12"Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszere a hegesztéses gyártás mino-ség-, környezet-, egészség- és biztonságirányításában – Kiegészítés a hegesztett termékekre vonatkozó ISO 3834 bevezetése céljából.
  • EWF 638r3-14 "Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszere a hegesztéses gyártás mino-ség-, környezet-, egészség- és biztonságirányításában – Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszerét muködteto ANBCC-kre vonatkozó szabályok.
  • EWF 639r3-14 "Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszere a hegesztéses gyártás mino-ség-, környezet-, egészség- és biztonságirányításában – Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszerét muködteto hegesztett-termék gyártók ANBCC-k általi értékelése.

Az EWF minden országban kijelöl egy szervezetet, amelyik az ő nevében jár el, és ezeket a szervezeteket az EWF által megadott szabályok szerint értékelik és ellenőrzik. E szervezeteket nevezik az EWF Gyártói Tanúsításra Meghatalmazott Nemzeti Szervezeteinek (ANBCC-knek), és ezek felelősek az értékelési és tanúsítási szabványok betartásának biztosításáért.
Itt az a cél, hogy az EWF által tanúsított cégek bizonyítsák: egy megadott tevékenységi körben elértek egy azonosítható, minimális készségszintet – függetlenül attól, mely országban történt a tanúsításuk.
A tanúsítványt a cég részére egy előzetes fázis után adják ki, amelyben a cégnek – egy tájékoztató űrlap kitöltésével – tájékoztatást kell adnia a tevékenységéről, majd az ezt követő, az ANBCC auditorai és műszaki szakértői által lebonyolított felmérő/értékelő látogatás kedvező eredménnyel jár.
A gyártók az előzetes fázisban megkapott értékelési kérdőív felhasználásával készülhetnek fel erre a látogatásra.
Az EWF Gyártói Tanúsítási Rendszerének összes dokumentumát úgy alakították ki, hogy integrálják az EA 6/02 Európai Akkreditálási Kooperációs útmutatót, valamint az EWF és az ANBCC-k által végzett, EN ISO 3834 szerinti gyártói tanúsítási tevékenységet, így azok teljes mértékben megfelelnek ennek az útmutatónak.
A GYTR/MCS tanúsítás elsődlegesen arra irányul, hogy biztosítsa a gyártók szakértelmét, és a speciális hegesztési eljárás megfelelő ellenőrzését, így a vevők és mások bízhassanak benne: az általuk gyártott termékek a minőség, a környezet, az egészség és a biztonság tekintetében megfelelnek a kötelezőés/vagy a szerződéses előírásoknak.
Annak érdekében, hogy bizonyítékul szolgáljon a gyártók ilyen specifikus műszaki készségeire, az EWF Tanúsítvány feltünteti, az elért tanúsítási terület mellett, magának a Tanúsítványnak a kibocsátási és lejárati dátumát is. A cégadatokat kiegészíti egy Táblázat, amely az alkalmazott gyártási eljárásra és a gyártott termékre vonatkozó részletes információkat (hivatkozási szabványok, anyagok, hegesztési eljárások, kiegészítő előírások, eltérések stb.) tartalmazza, emellett feltünteti az illetékes hegesztési felelős (koordinátor) nevét is.
A tanúsítvány érvényességi időtartama – a felülvizsgálatok kielégítő eredményétől függően – a kiadás keltétől számított 5 év. Ilyen felülvizsgálat történhet évente az ANBCC auditorainak és műszaki szakértőinek látogatása révén, vagy egy a rendszer összes elemére kiterjedő, a gyártónak megküldött és általa megfelelően kitöltött kérdőív segítségével. A csak kérdőíves felülvizsgálat révén gyakorolt ellenőrzés akkor megengedett, ha legalább az alábbi feltételek teljesülnek:

  • a hegesztési felelősök minősítése az EWF/IIW a hegesztési koordinációs személyzetre (I/EWE, I/EWT, I/EWS és I/EWP) vonatkozó irányelveinek és az adott termékeknek megfelelően történt (ez csak az ISO 3834-2 és ISO 3834-3 szabványok esetére vonatkozik);
  • a gyártó az utolsó felülvizsgálati látogatás óta szigorúan betartotta a táblázatban feltüntetett összes előírást, és objektív bizonyítékokkal (például azzal, hogy a korábbi auditálások nem tártak fel fontosabb nem-megfelelőségeket) igazolta az EWF MCS/GYTR szabályos alkalmazását.

A gyártók számára egy EWF MCS/GYTR szerinti tanúsítvány beszerzése az alább összefoglalt előnyökkel járhat:

  • a hegesztett termékeket eltérően – a hegesztéses gyártási eljárásuk sajátos szükségleteinek megfelelően – kezelik;
  • a gyártók arra vannak késztetve, hogy a rendszer megvalósítása révén kielégítsék a harmonizált Európai Irányelvek követelményeit;
  • a Táblázat kifejezetten felöleli és regisztrálja a szakértelem specifikus területeit (mind a személyzet, mind a cégek vonatkozásában);
  • a gyártók a Tanúsított Cégek Regisztere (www.ewf.be) révén bekerülnek a látókörbe.

Ez a dokumentum az EWF Útmutatóját tartalmazza azoknak a hegesztett termékeket gyártó cégeknek a részére, amelyek be kívánnak vezetni egy olyan gyártási folyamatirányítási rendszert, amely vigyáz a hegesztett termékek minőségére és a környezeti hatásokra a munkahelyen és az azt környező területeken, beleértve a személyzet egészségét és biztonságát is.
Szem előtt kell tartani, hogy – noha számos előnnyel jár – a tanúsítás önkéntes, és önmagában nem jelenti a kötelező előírások teljesítését az Európai Irányelvek tekintetében. Ezt a megfelelést csak egy Bejelentett Testület igazolhatja.
Tovább menve, sok országban vannak kötelező előírások a foglalkozási egészségvédelem és biztonság terén. A jelen dokumentum 3. részében leírt rendszer szerinti tanúsítás nem feltétlenül garantálhatja az említett előírásoknak való megfelelést.

B1) Az EN ISO 3834 alkalmazása az ISO/TR 3834-6:2007 segítségével
Meghatározások és rövidítések értelmezése.
Csak a jelen dokumentumban szereplő fogalmakra.
Baleset: nem kívánatos esemény, amely halállal, egészségkárosodással, sérüléssel, kárral vagy egyéb veszteséggel jár.
Környezet: az a környezet, amelyben a gazdasági szervezet működik, beleértve a levegőt, vizet, földet, a természeti erőforrásokat, az állat- és növényvilágot, az emberi lényeket és ezek kölcsönös kapcsolati rendszerét,
Környezeti tényező: valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel.
Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás – akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik.
Veszély: Előidézo ok vagy helyzet, amely kárt okozhat sérülés, egészségkárosodás, anyagi kár, a munkahelyi környezetben bekövetkezett kár formájában, vagy ezek kombinációja.
Egészség és biztonság: olyan tényezők és körülmények, amelyek az alkalmazott közérzetét befolyásolják és bármely más a munkaterületen levő (pl. látogató, szerződött partner, stb.) személyét is.
Esemény: eset, amely balesethez vezetett, vagy balesethez vezethetett volna.
Kockázat: egy meghatározott veszélyes esemény előfordulási valószínűségének és következményének (következményeinek) kombinációja
Munkaterület: az a terület amelyen munkavégzés történik, amelyen gépi berendezések, készülékek vannak amelyek balesetet okozói lehetnek.

1. rész Az MSZ EN ISO 3834 rendszer követelményei
1.1. Általános ismertetés
Ez a fejezet a hegesztett szerkezetgyártási folyamat minőségközpontú irányítását tárgyalja. A Európai ÚJ Megközelítésű jogalkotásban a gyártót terméke megfelelőségéért teljes felelősség terheli, ezért és ebből a szempontból is a teljes termelési folyamat hatékony irányítása, ellenőrzését nem lehet kihagyni, megkerülnie, különösen hegesztés esetében, amit még kiegészít a többi csatlakozó és járulékos tevékenység (mint, pl. a hegesztést követő hőkezelés, a roncsolásmentes anyagvizsgálat, stb.).
A teljes termelési folyamat irányítása azt jelenti, hogy:

  • nem csupán korrekt módon szembesülni a kötelezettségekkel,
  • hanem megtalálni és megválasztani azt az tevékenységsort, hogy a piaci termékek esetében a szerződéses és a jogi követelmények minél kevesebb veszteséggel és külön költségek nélkül teljesülnek.

Az MSZ EN ISO 3834:2006, amelynek átfogó címe: „Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei” a következő részekből áll:
1. rész: A minőségirányítási követelmények megfelelő szintjének kiválasztási feltételei (ISO 3834-1:2005).
2. rész: Teljes körű minőségirányítási követelmények (ISO 3834-2:2005)
3. rész: Általános minőségirányítási követelmények (ISO 3834-3:2005)
4. rész: Alapvető minőségirányítási követelmények (ISO 3834-4:2005)

5. rész: Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei (ISO 3834-5:2006)
Az ISO/TR 3834-6 „Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei” 6. rész: Útmutató az MSZ EN ISO 3834 bevezetéséhez előkészítés alatt van.
 

Az MSZ EN ISO 3834-ből a megfelelő rész kiválasztása nem feltétlenül függ az előállítandó hegesztett termék minőségére vonatkozó követelményektől, hanem sokkal inkább az előállításhoz szükséges speciális gyártási folyamattól és eljárásoktól és még attól, hogy hogyan irányítják a tevékenységeket, hogy a szerződéses és a jogszabályi kötelezettségek teljesüljenek. Másképpen fogalmazva éppen ez utóbbi a szempont az MSZ EN ISO 3834-1. részből megfelelő szabványrész kiválasztásához.
Az EWF EN ISO 3834 Irányítási rendszerben a hegesztett termékeket másképpen kezelik, mégpedig éppen a gyártási folyamat, eljárás speciális követelményeinek megfelelően (pl. ha hidat építenek négyszilárdságú C-Mn acél felhasználásával, akkor ez lényegesen eltér attól, mint amikor nikkelötvözetből hőcserélőket gyártanak). Ezért aztán szükséges néhány speciális útmutató a leginkább kritikusnak tekinthető hegesztett szerkezetfajtákra (mint pl. nyomástartó edények és eszközök, acélszerkezetek, vasúti járműszerkezetek és alkatrészek), amelyeket az EWF azzal a céllal publikált, hogy a speciális hegesztett szerkezetek gyártásához útmutatást adjon. Ezek találhatók az EWF-637r2-12 jelzetű dokumentumban.
Az EN ISO 3834 irányultsága a speciális gyártási folyamatok, eljárások irányába, különösen, ami megvalósításra vonatkozik, nem teszi szükségessé Kézikönyv elkészítését és íratlan műszaki gyakorlati szabályokra hivatkozik, mivel az erre vonatkozó speciális műszaki kompetenciát, mint jó gyakorlati alapot tekinti, amely azonos lehet bármely más dokumentált folyamattal.

Ebben a vonatkozásban rendkívül nagy felelősség hárul a gyártási folyamatban részt vevő személyek kompetenciájára, amely a tudás és a gyakorlat egységes megjelenését jelenti, mivel gyakorlatilag semmilyen irányítási rendszer nem lehet eléggé hatékony a megfelelő műszaki kompetencia megléte nélkül. Ebből eredően a hegesztési felelős valójában „kulcs szereplője” lett a hegesztési gyártási folyamatnak abban az értelemben is, ahogyan ezt az ISO 14731 megfogalmazza (erre hivatkozik egyébként az ISO 3834-5 is).
Különös figyelemmel a személyek kompetenciájára és a speciális termékre a vonatkozó útmutatók részletes kidolgozásával, az EWF-ISO 3834 Irányítási rendszer teljes mértékben megfelel és kielégíti az Irányelvek megközelítési módját, amelyek a „jóváhagyás”-t, mint fogalmat ismételten megerősítve úgy értelmezi, mint arra irányuló szándékot, amely mint „elismert kompetencia (tudás és gyakorlat) speciális alkalmazása” és ez érvényes mind a gyártó cégre, mind a személyzetre vonatkozóan.
A CEN ISO/TR 3834-6 „Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei” 6. rész: Útmutató az MSZ EN ISO 3834 bevezetéséhez” című anyagot a a CEN TC 121 „Hegesztés” 4. számú „Minőség” elnevezésű munkabizottsága készítette el, úgy hogy figyelembe vette és felhasználta az EWF erre vonatkozó korábbi dokumentumait.
Az ISO 3834 szakmailag helyes bevezetéséhez a Gyártónak ezeket a dokumentumokat korrekt módon kell alkalmaznia, figyelemmel az előző (lásd 1.1. Általánosnál) és a következő pontokban leírtakra.

1.2. EWF – Útmutató az EN ISO 3834-2 - alkalmazásához
Az EN ISO 3834-2 bármely speciális követelménye teljesíthető azzal, ha a vonatkozó megfelelő szabványokat alkalmazzák (pl. a hegesztők minősítését az EN ISO 9606 szerint végzik el). Az EN ISO 3834-2–nek történő teljes megfelelés (úgy, mint a 3. és 4. résznek is) úgy érhető el, ha vagy EN ISO 3834–5-ben levő normatív vonatkozásokat alkalmazzák, vagy más szabványos előírásokat, normatív dokumentumokat, olyanokat amelyek egyenértékű műszaki feltételeket biztosítanak. Ezen túlmenően a már hivatkozott ISO/TR 3834-6-ból a 6. pont szerint kell eljárni. A gyártó felelőssége az egyenértékűség igazolása, bizonyítása.

A következő pontokban az ISO EN 3834-2 követelményei bevezetéséhez kiegészítőútmutatást található (hivatkozással az MSZ EN ISO 3834-2-ban levő pontok sorrendjére).

1.2.1. A követelmények-; és műszaki átvizsgálás (MSZ EN ISO 3834-2 -ban az 5. pont)

Kiegészítő információ:
Lásd az MSZ EN ISO 3834-6-ban a 10.1. pontot.

1.2.2 Alvállalkozás (lásd az MSZ EN ISO 3834-2-ben a 6.pontot)
Kiegészítő információ:
Lásd az MSZ EN ISO 3834-6-ban a 10.2. pontot.
A gyártónak kell, hogy legyenek bizonyítékai alvállalkozója megfelelőségére, amely ki kell elégítse az MSZ EN ISO 3834 -ben a vonatkozó részeket, (vagy néhány követelményét, ha a teljes megfelelés nincs előírva, nem követelmény).
Ez olyan dokumentáció lehet amely tartalmazza az alvállalkozók jegyzékét és ebben képességeik is rögzítettek, továbbá az alvállalkozóknál végzendő audit audittervet, az audit-; és felügyeleti jelentést, amelyet vagy a gyártó maga hajtott végre, vagy az alvállalkozót (beszállítót) tanúsító harmadik fél.

1.2.3. Hegesztoszemélyzet (az MSZ EN ISO 3834-2 – 7-3. szerint)
Kiegészítő információ:
Lásd az MSZ EN ISO 3834-6-ban a 10.3. pontot.
A hegesztési felelős jóváhagyásánál a következő kritériumok közül egyet célszerű még figyelembe venni:

  • az EWF Személytanúsítási Rendszere szerinti tanúsítványt (igazolványt, bizonyítványt, oklevelet), mint a CEWE, CEWT, CEWS és a CEWP, megfelelőnek kell tekinteni, abban az esetben, ha a személytanúsítási rendszer szerinti tanúsítvány megfelel a gyártó által előállított termékek típusának,
  • az IIW/EWF szerinti a (I/EWE, I/EWT, I/EWS és I/EWP hegesztő személyzetre vonatkozó minősítési útmutatókat megfelelőnek és alkalmasnak kell tekinteni feltéve, ha a birtokosának az éppen gyártott termék előállítására vonatkozóan megfelelő gyakorlata van,
  • ha nincs tanúsítvány vagy minősítés, megfelelő tudás, gyakorlat és kompetencia a hegesztési technológiára, az alapanyagra és ennek hegesztés alatti viselkedésére, vagy hegesztett szerkezetek tervezésére, méretezésére, valamint gyártására és ellenőrzésére, felügyeletére (beleértve a vonatkozó szabványok ismeretét) az éppen gyártott termék előállítására vonatkozóan igazolható, bizonyítható.

1.2.4. Ellenőrző és vizsgálószemélyzet (lásd MSZ EN ISO 3834-2 – 8.1. alpont)
Kiegészítő információ:
Ha hegesztési felügyelő(ke)t alkalmaznak, akkor annak/azoknak olyan minősítéssel kell rendelkezni, ami megfelel az EWF, vagy IIW Európai Hegesztési Felügyelő Irányelvnek, vagy egyébként a gyártónak képesnek kell lennie arra, hogy igazolja, a felügyelők megfelelően kiképzettek és kompetensek a munka elvégzésére.
Bármelyik esetben az éppen gyártott termék előállítására vonatkozóan (pl. a nemzeti képzési rendszeren belül) a kompetenciát igazolni kell.

1.2.5. Hegesztési és kapcsolódó tevékenységek (MSZ EN ISO 3834-2 – 10. pont)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834 – 6 -ban a 9.1.4.2 és 10.5. alpontokat)

1.2.6. Ellenőrzés és vizsgálat (MSZ EN ISO 3834-2 – 14. pont)
Kiegészítő információ:
Bár az MSZ EN ISO 3834 különbséget tesz az ellenőrzés és a felügyelet között, azonban nem specifikálja a kritériumokat azoknak a szervezeteknek részére, amelyek ilyen tevékenységet végeznek. Az eredményeknek és vizsgálatoknak, amelyeket a gyártó, vagy alvállalkozója végez, mindenképpen objektíveknek kell lenniük és igazolniuk kell, hogy a folyamat ellenőrzése megfelelő és/vagy a vonatkozó követelményeket kielégíti.

1.2. 7. A mérő-;ellenőrző-; és vizsgálóberendezések kalibrálása és érvényesítése (MSZ EN ISO 3834 – 16 . pont)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834 – 6 -ban a 10.7. alpontot)
A kalibrálásra és/vagy a validációra (érvényesítésre) vonatkozó általános szabály, hogy akkor írják elő, vagy követelik meg, ha a hegesztett termék minőségét a paraméterek (mint pl. az áramerősség, feszültség, hegesztési sebesség, előmelegítési hőmérséklet, stb.) jelentős mértékben befolyásolják ezért szükséges ezek pontos és megismételt kiválasztása, beállítása.
Általános szabály, hogy kalibrálás és/vagy validálás többnyire az automatikus hegesztő berendezésekhez hőmérőkhöz, roncsolásmentes vizsgálóeszközökhöz szükséges.

1.2.8. Azonosítás és nyomon követhetoség (MSZ EN ISO 3834-2-ben a 17. alpont)
Kiegészítő információ:
Ha a hegesztőanyagok nyomon követése előírt, feltételezhető nem szükséges feljegyzést készíteni a jóváhagyott hegesztőanyagok különböző tételeinek a többsoros, több rétegű varratban, hegesztett kötésben való elhelyezkedéséről akkor, ha ezeknek a hegesztőanyagoknak a tételeit a felhasználás előtt a szállító dokumentációja felülvizsgálatával jóváhagyták.

 

1.3. EWF – Útmutató az EN ISO 3834-3 - alkalmazásához
Az EN ISO 3834-3 bármely speciális követelménye teljesíthető azzal, ha a vonatkozó megfelelő szabványokat alkalmazzák (pl. a hegesztők minősítését az EN ISO 9606 szerint végzik el). Az EN ISO 3834-3–nek történő teljes megfelelés (úgy, mint a 2. és 4. résznek is) úgy érhető el, ha vagy EN ISO 3834–5-ben levő normatív vonatkozásokat alkalmazzák, vagy más szabványos előírásokat, normatív dokumentumokat, olyanokat amelyek egyenértékű műszaki feltételeket biztosítanak.
Az ISO 3834-6-ból a 6. pont szerint kell eljárni.
A következő pontokban az ISO EN 3834-3 követelményei bevezetéséhez kiegészítő útmutatást található (hivatkozással az MSZ EN ISO 3834-3 -ban levő pontok sorrendjére).

1.3.1. A követelmények-; és műszaki átvizsgálás (MSZ EN ISO 3834-3-ban 5. alpont)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834-6-ban a 10.1. pontot)

1.3.2 Alvállalkozás ( lásd az MSZ EN ISO 3834-3-ben a 6.pontot)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834-6-ban a 10.2. pontot)
A gyártónak kell, hogy legyenek bizonyítékai alvállalkozója megfelelőségére, amely ki kell elégítse az MSZ EN ISO 3834-ben a vonatkozó részeket, (vagy néhány követelményét, ha a teljes megfelelés nincs előírva, nem követelmény).
Ez olyan dokumentáció lehet amely tartalmazza az alvállalkozók jegyzékét és ebben képességeik is rögzítettek, továbbá az alvállalkozóknál végzendő audit audittervet, az audit-; és felügyeleti jelentést, amelyet vagy a gyártó maga hajtott végre, vagy az alvállalkozót (beszállítót) tanúsító harmadik fél.

1.3.3. Hegesztőszemélyzet (az MSZ EN ISO 3834-3–ben 7.3. pont)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834 – 6 -ban a 10.2. pontot)
A hegesztési felelős jóváhagyásánál a következő járulékos kritériumokból egyet kell figyelembe venni:

  • az EWF Személytanúsítási Rendszere szerinti tanúsítványt (igazolványt, bizonyítványt, oklevelet), mint a CEWE, CEWT, CEWS és a CEWP, megfelelőnek kell tekinteni, abban az esetben, ha a személytanúsítási rendszer szerinti tanúsítvány megfelel a gyártó által előállított termékek típusának,
  • az IIW/EWF szerinti a (I/EWE, I/EWT, I/EWS és I/EWP hegesztő személyzetre vonatkozó minősítési útmutatókat megfelelőnek és alkalmasnak kell tekinteni feltéve, ha a birtokosának az éppen gyártott termék előállítására vonatkozóan megfelelő gyakorlata van,
  • ha nincs tanúsítvány vagy minősítés, megfelelő tudás, gyakorlat és kompetencia a hegesztési technológiára, az alapanyagra és ennek hegesztés alatti viselkedésére, vagy hegesztett szerkezetek tervezésére, méretezésére, valamint gyártására és ellenőrzésére, felügyeletére (beleértve a vonatkozó szabványok ismeretét) az éppen gyártott termék előállítására vonatkozóan igazolható, bizonyítható.

1.3.4. Ellenőrző és vizsgálószemélyzet (lásd MSZ EN ISO 3834-3 – 8.1. pont)
Kiegészítő információ:
Ha hegesztési felügyelő(ke)t alkalmaznak, akkor annak/azoknak olyan minősítéssel kell rendelkezni, ami megfelel az EWF, vagy IIW Európai Hegesztési Felügyelő Irányelvnek, vagy egyébként a gyártónak képesnek kell lennie arra, hogy igazolja, a felügyelők megfelelően kiképzettek és kompetensek a munka elvégzésére.
Bármelyik esetben az éppen gyártott termék előállítására vonatkozóan (pl. a nemzeti képzési rendszeren belül) a kompetenciát igazolni kell.

1.3.5. Hegesztési és kapcsolódó tevékenységek (MSZ EN ISO 3834-3-ban a 10. pont).
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834-6-ban a 9.1.4.2. és a 10.5. pontot.

1.3.6. Ellenőrzés és vizsgálat (MSZ EN ISO 3834-3-ban a 14. pont)
Kiegészítő információ:
Bár az MSZ EN ISO 3834 különbséget tesz az ellenőrzés és a felügyelet között, azonban nem specifikálja a kritériumokat azoknak a szervezeteknek részére, amelyek ilyen tevékenységet végeznek. Az eredményeknek és vizsgálatoknak, amelyeket a gyártó, vagy alvállalkozója végez, mindenképpen objektíveknek kell lenniük és igazolniuk kell, hogy a folyamat ellenőrzése megfelelőés/vagy a vonatkozó követelményeket kielégíti.

1.3.7. A mérő-; ellenőrző; és vizsgálóberendezések kalibrálása és érvényesítése (MSZ EN ISO 3834 – 16 pont)
Kiegészítő információ, ha szükséges:
Lásd MSZ EN ISO 3834 – 6 -ban a 10.7. pontot.
A kalibrálásra és/vagy a validációra (érvényesítésre) vonatkozó általános szabály, hogy akkor írják elő, vagy követelik meg, ha a hegesztett termék minőségét a paraméterek (mint pl. az áramerősség, feszültség, hegesztési sebesség, előmelegítési hőmérséklet, stb.) jelentős mértékben befolyásolják, ezért szükséges ezek pontos és megismételt kiválasztása, beállítása.
Általános szabály, hogy kalibrálás és/vagy validálás többnyire az automatikus hegesztő berendezésekhez hőmérőkhöz, roncsolásmentes vizsgálóeszközökhöz szükséges.

1.3.8. Azonosítás és nyomon követhetőség (MSZ EN ISO 3834-3-ben a 17. alpont)
Kiegészítő információ:
Ha a hegesztőanyagok nyomon követése előírt, feltételezhető nem szükséges feljegyzést készíteni a jóváhagyott hegesztőanyagok különböző tételeinek a többsoros, több rétegű varratban, hegesztett kötésben való elhelyezkedéséről akkor, ha ezeknek a hegesztőanyagoknak a tételeit a felhasználás előtt a szállító dokumentációja felülvizsgálatával jóváhagyták.


1.4. EWF – Útmutató az EN ISO 3834-4 - alkalmazásához
Az EN ISO 3834-4 bármely speciális követelménye teljesíthető azzal, ha a vonatkozó megfelelő szabványokat alkalmazzák (pl. a hegesztők minősítését az EN ISO 9606 szerint végzik el). Az EN ISO 3834–4. résznek történő teljes megfelelés (úgy, mint a 2. és 3. résznek is) úgy érhető el, ha vagy EN ISO 3834–5-ben levő normatív vonatkozásokat alkalmazzák, vagy más szabványos előírásokat, normatív dokumentumokat, olyanokat, amelyek egyenértékű műszaki feltételeket biztosítanak.
Az ISO 3834-6-ból a 6. pont szerint kell eljárni.
A következő pontokban az ISO EN 3834-4 követelményei bevezetéséhez kiegészítő útmutatás található (hivatkozással az MSZ EN ISO 3834-4-ban levő pontok sorrendjére).

1.4.1. A követelmények-; és műszaki átvizsgálás (MSZ EN ISO 3834-4-ban 5. pont)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834–6-ban a 10.1. pontot.

1.4.2 Alvállalkozás ( lásd az MSZ EN ISO 3834- 4-ben a 6.pontot)
Kiegészítő információ:
Lásd MSZ EN ISO 3834– 6-ban a 10.2. pontot.
A gyártónak kell, hogy legyenek bizonyítékai alvállalkozója megfelelőségére, amely ki kell elégítse az MSZ EN ISO 3834-ben a vonatkozó részeket, (vagy néhány követelményét, ha a teljes megfelelés nincs előírva, nem követelmény).
Ez olyan dokumentáció lehet amely tartalmazza az alvállalkozók jegyzékét és ebben képességeik is rögzítettek, továbbá az alvállalkozóknál végzendő audit audittervet, az audit-; és felügyeleti jelentést, amelyet vagy a gyártó maga hajtott végre, vagy az alvállalkozót (beszállítót) tanúsító harmadik fél.

1.4.3. Ellenőrzés és vizsgálat (lásd MSZ EN ISO 3834-3 – 14. pont)
Kiegészítő információ:
Bár az MSZ EN ISO 3834 különbséget tesz az ellenőrzés és a felügyelet között, azonban nem specifikálja a kritériumokat azoknak a szervezeteknek részére, amelyek ilyen tevékenységet végeznek. Az eredményeknek és vizsgálatoknak, amelyeket a gyártó, vagy alvállalkozója végez, mindenképpen objektíveknek kell lenniük és igazolniuk kell, hogy a folyamat ellenőrzése megfelelő és/vagy a vonatkozó követelményeket kielégíti.

 

B2) Acél- és alumínium szerkezetek gyártását érintő termék kiegészítések

1. Bevezetés és használat
Az EWF EN ISO 3834 Tanúsítási Rendszer keretében a jelen Kiegészítés az épületek építésénél és bármely egyéb mélyépítési munkáknál használt acél- és alumínium szerkezetek gyártását érinti. Készítésekor a főbb európai gyártók és vevőik által már egymással megosztott legjobb gyakorlati gyártási eljárások nyilvánosságra hozása volt a cél.
Noha ez a Kiegészítés általában az acél- és alumínium szerkezetekre utal, az ismertetett kiegészítő előírások főképpen az európai gyártási rendszerre, azaz a 89/106/CEE számú Építési Termék Irányelvre, a CPD-re és az azt alátámasztó egyik fontos termékszabványra (prEN 1090: Acél- és alumínium szerkezetek kivitelezése) koncentrálnak.
Ez a Kiegészítés mind a gyártási folyamatirányításban (a kiegészítő előírások teljesítése segíti a gyártót a vonatkozó CPD kötelező előírásainak betartásában), mind a gyártók értékelésénél felhasználható ezen a specifikus alkalmazási területen.
Az Építési Termék Irányelv (89/106/EEC- CPD) esetében egy kedvező szempont, hogy megköveteli a megfelelőségi felmérés eljárásrendjét (2+ eljárás a "Szerkezeti Fém Építő-elemek" termékre). Egy ilyen eljárás megköveteli a gyártónál a gyártásellenőrzésnek egy Bejegyzett Testület általi olyan tanúsítását, amely az alkalmazott specifikus gyártási eljárásra koncentrál. Egy ilyen felmérés, az összes hegesztési és kapcsolt technológiák vonatkozásában kényelmesen lebonyolítható, ha utalunk az EWF EN ISO 3834 Tanúsítási Rendszerre.
A Kiegészítésen belül, a javasolt kiegészítő előírások lehetővé teszik a gyártók részére, hogy megtartsák a saját műszaki gyakorlatuknak a nagyobb részét, miközben termékeiknél egy általánosan elismert minoségi szintet sikerül elérniük.
A kiegészítő előírások megfelelő meghatározása érdekében négy "kivitelezési osztályt" vettünk számításba a gyártóknál, az osztályba sorolás főként a szerkezeti alkatrészek biztonsági jelentőségén alapszik; minél nagyobb a biztonsági jelentőségük, annál átfogóbbak a követelmények (részletekért lásd a EN 1090 1. és 2. részeit).
A kivitelezési osztályoknak megfelelően, az EN ISO 3834 alábbi részei érvényesek:
- EXC1: 4. rész, "Elemi minőségi előírások"
- EXC2: 3. rész, "Szabványos minőségi előírások"
- EXC3 és EXC4: 2. rész, "Átfogó minőségi előírások".
A dokumentum könnyebb érthetősége érdekében az alábbi bekezdésekben csak az EN ISO 3834-2-re való hivatkozás javasolt; bármely esetben a kiegészítő előírások értelem szerint érvényesnek tekinthetők a 3. és 4. részekre is.

2. Kiegészítő előírások
Az e Kiegészítésben foglalt előírásokat az EN ISO 3834-ben és a vonatkozó értelmező EWF MCS dokumentumban (pl. az EWF 636r2-13-ban) foglaltak integrált részének kell tekinteni.

2.1 Hegesztő személyzet (lásd: EN ISO 3834-2, 7. cikkely)
2.1.1 Hegesztők és hegesztőgép kezelők (lásd: EN ISO 3834-2, 7.2. cikkely)
A hegesztőknek és a hegesztőgép kezelőknek megfelelő minősítéssel kell rendelkezniük: ez kötelezően vonatkozik a műhelyi és az építéshelyi hegesztőkre is, és bele kell érteni az ideiglenes toldalékokat hegesztő kezelőket és a tűző hegesztéseket végzőket is.
Zárt szelvényekből áttört épületszerkezeteket kivitelező hegesztőket egyoldalú hegesztési teszteléssel kell minősíteni, amelyet egy elágazó csatlakozáson végeznek el (lásd: EN 1090-2, 7.4.2. cikkely).

2.1.2 Hegesztési koordináció (lásd: EN ISO 3834-2, 7.3 cikkely)
A hegesztési koordinációs személyzetnek rendelkeznie kell az EN ISO 14731 szerinti műszaki ismeretekkel, a kivitelezési osztálytól és a gyártási eljárásban felhasznált acél minőségétől függő szinten (átfogó-, szabványos- vagy alapszint).
Acél szerkezetek esetében a EN 1090-2, 7.4.3. cikkelyére, alumínium szerkezeteknél pedig a EN 1090-3, 7.4.4. cikkelyére kell utalni.

 

2.2 A Hegesztési Eljárási Specifikáció minősítése (lásd: EN ISO 3834-2, 10.3. cikkely)
2.2.1 Acélszerkezet
A hegesztési eljárási specifikációt a EN 1090-2, 7.4.1. cikkelyének előírásai szerint, a vonatkozó szabványoknak megfelelően kell minősíteni.
Ha egy hegesztési eljárási specifikáció egy hegesztett próbadarab alapján került minősítésre (pl. az EN ISO 15614-1 szerint), akkor a EN 1090-2, 7.4.1.2. cikkelyében foglalt további előírások is alkalmazandók.
Bármely hegesztési eljárási specifikáció minősítése időben korlátozott érvényességű: itt a EN 1090-2, 7.4.1.4. cikkelyében foglaltak alkalmazandók.

2.2.2 Alumínium szerkezet
A hegesztési eljárási specifikációt a EN 1090-2, 7.4.1. cikkelyének előírásai szerint, a vonatkozó szabványoknak megfelelően kell minősíteni.
Ha egy hegesztési eljárási specifikáció egy hegesztett próbadarab alapján került minősítésre (pl. az EN ISO 15614-2 szerint), akkor a EN 1090-3, 7.4.1. cikkelyében foglalt további előírások is alkalmazandók.
Bármely hegesztési eljárási specifikáció minősítése időben korlátozott érvényességű: itt a EN 1090-2, 7.4.2. cikkelyében foglaltak alkalmazandók.

 

2.3 Hegesztési fogyóanyagok ((lásd: EN ISO 3834-2, 11. cikkely)
A hegesztési eljárási specifikációban megemlítendő hegesztési fogyóanyagokat a gyártó úgy választja meg, hogy teljesüljenek az összes tervezési, gyártási és szervizelési feltételek; különösen a varratfém alkalmasságát kell értékelni az alapfémmel való kombinációban, utalva az acélszerkezet teljes élettartama során esetlegesen felmerülő lehetséges törési mechanizmusra és kifáradási illetve korróziós jelenségekre.
Atmoszferikus korróziónak kitett körülmények között működő hegesztett kötéseket olyan töltőfémmel kell elkészíteni, amelynek a kémiai összetétele hasonló az alapfémekéhez (amelyek rendszerint tartalmaznak bizonyos, az atmoszferikus korróziónak ellenálló elemeket, pl. krómot, nikkelt stb.), amelyeknek egy része egyetlen hegesztési rétegbol épül fel.
A szállítási feltételeknek összhangban kell lenniük az EN ISO 13479–1 szabvánnyal.
A hegesztési fogyóanyagok kondicionálását, tárolását és kezelését a hegesztéses gyártó által kiadott írásbeli eljárásrendben kell szabályozni, mely összhangban van a hegesztési fogyóanyagok készítőjének előírásaival, és amelyet a hegesztési eljárási specifikációban is idézni kell.
A gyártó köteles ellenőrizni, hogy a hegesztési fogyóanyagok megfelelnek-e az alkalmazandó előírásoknak, és köteles az ilyen megfelelést igazoló dokumentumokat bekérni a fogyóanyagok készítőjétől.
A gyártó köteles mindegyik acélszerkezet műszaki dokumentációjába beilleszteni a hozzájuk felhasznált hegesztési fogyóanyagokat azonosító dokumentumokat.

 

2.4 Hegesztés utáni hőkezelés (lásd: EN ISO 3834-2, 13. cikkely)
Noha a hegesztett acélszerkezeteket rendszerint nem vetik alá semmiféle hegesztés utáni hőkezelésnek, időnként egyes specifikus alkatrészeknek, szerkezeti komplexitásuk vagy különleges üzemeltetési körülményeik miatt, a kivitelezés során vagy az után, szükségük lehet hőkezelésre.
Amikor szükségeltetik, akkor a hegesztés utáni hőkezelést (PWHT) olyan írásbeli eljárásrend szerint kell elvégezni, amely leírja és meghatározza az eljárásra magára nézve kritikusnak tartott paramétereket. A hőkezelés fajtája (kemencében végzett vagy helyszíni), a felfűtési sebesség, a hőntartási hőmérséklet és idő, a lehűtési sebesség (és az ezekhez tartozó szórási tartomány) mellett a következő feltételeket is megfelelően meg kell határozni:

  • a felfűtési módot (gáz-, ellenállás-, indukciós stb.);
  • a munkadarabon elhelyezendő hőelemek típusa és helye;
  • a hőelemek a munkadarabon való rögzítésének a módja;
  • a hőelemek elhelyezkedése a kemencében;
  • a hőelemek által mutatott legnagyobb megengedett hőmérséklet különbség a felfűtés, a hőntartás és a lehűtés során;
  • a műszaki személyzet képesítése.

Az írásbeli eljárásrendnek ki kell térnie a megteendő elővigyázatossági intézkedésekre, amikor a hőkezelés az alábbiakkal kapcsolatos:

  • különleges feltételek, például a szerkezet komplexitása, akadályozott volta, merevsége, általános méretei, átfedés korábban hőkezelt területekkel stb.;
  • nagyon hosszú időtartamú hőkezelés (több tíz óra);
  • ismételt hőkezelés.

A hőkezelésre használt berendezésnek rendeltetésszerűnek kell lennie, amely lehetővé teszi a megfelelő pontosságú és egységes hőmérséklet-szabályozást.
A hegesztés utáni hőkezelésről a gyártó köteles nyilvántartást vezetni.

 

2.5 Ellenőrzés és kipróbálás (lásd: EN ISO 3834-2, 14. cikkely)
2.5.1 Előmelegítés
Mikor tűzővarratokat kell készíteni, a nagyon lokalizált termikus beavatkozás miatt, az alkalmazandó előmelegítési hőmérséklet 25°C-kal kell, hogy magasabb legyen, mint az adott kötésre előirányzott hőmérséklet.

2.5.2 Hegesztés lyuk és rés belsejében
Az ilyenfajta hegesztés kényes volta miatt, az objektív kivitelezés nehézségére tekintettel, ki kell dolgozni egy írásbeli eljárásrendet, amely meghatározza a varrat alakját és méretét, a hegesztési eljárást és a vonatkozó módszereket, az előirányzott NDT vizsgálatot.

 

2.6 Anyag azonosítás és nyomonkövethetoség (lásd: EN ISO 3834-2, 17. cikkely)
Szükség esetén a acélszerkezet gyártójának meg kell szerveznie és fenn kell tartania egy azonosítási és nyomon követési rendszert a nehéz statikus és dinamikus terheléseknek kitett anyagokra és az azokhoz hegesztett anyagokra. Ez magában foglalja a hegesztési fogyóanyagokat is.
Az összes anyagot, illetve a hozzájuk hegesztendőket is, a vonatkozó tanúsítványokkal együtt, beérkezéskor ellenőrizni kell, legalább az alábbiak vonatkozásában:

  1. a vonatkozó anyag-specifikáció szerint megkövetelt összes jelölés megléte, illetve a tényleges jelölések nyomon követhetősége az anyag-specifikáción feltüntetettek szerint.
  2. az összes megkövetelt tulajdonságot mutassa a vonatkozó anyag-specifikáció, az eredmények pedig feleljenek meg a vonatkozó előírásoknak.

Az anyagok nyomon követhetősége az eredeti azonosító jelölésekig az alábbi útvonal(ak) szerint történjen:

  1. az eredeti azonosítási jelölések átvitele egy olyan helyre, ahol ezek a jelölések az elkészült berendezésen is láthatók lesznek;
  2. egy kódolt jelölés révén történő azonosítás, amely nyomon követhető az eredetileg megkövetelt jelölésig;
  3. az azonosítási jelölések feljegyzése anyagjegyzékek vagy a tényleges kivitelezést tükröző vázlatok felhasználásával, melyek biztosítják minden egyes anyagdarab azonosíthatóságát a gyártási folyamat során és az elkészült berendezésben.
  4. a hegesztési fogyóanyagok tételszámainak nyilvántartása.

Azoknál az anyagoknál, amelyekbe nem lehet bélyeget ütni, vagy amelyek nem lesznek láthatók a berendezés elkészülte után, vagy apró, többes számban használt alkatrészek esetében a gyártó muködtethet egy dokumentált rendszert, amely biztosítja az összes alkatrész nyomon követhetőségét az elkészült berendezésben.


B3. rész: Nyomástartó berendezések gyártását érinto termék kiegészítések

1. Bevezetés és használat
Az EWF EN ISO 3834 Tanúsítási Rendszer keretében ez a Kiegészítés a nyomástartó berendezések gyártására vonatkozik. Készítésekor a főbb európai gyártók és vevőik által már egymással megosztott legjobb gyakorlati gyártási eljárások nyilvánosságra hozása volt a cél.
Noha ez a Kiegészítés általában a nyomástartó berendezésekre utal, az ismertetett kiegészítő előírások főképpen az európai gyártási rendszerre, azaz a 2014/68/EU számú Nyomástartó Berendezések Irányelvre, a PED-re és az azt alátámasztó vonatkozó termékszabványokra koncentrálnak, éspedig az alábbiakra:

  • EN 13445: Tüzelés nélküli nyomástartó edények;
  • EN 13480: Fémes ipari csővezetékek;
  • EN 12952: Vízcsöves kazánok és kiegészítő szerelvényeik;
  • EN 12953: Hengerköpenyes kazánok.

Ez a kiegészítés mind a gyártási folyamatirányításban (a kiegészítő előírások teljesítése segíti a gyártót a vonatkozó PED kötelező előírásainak betartásában), mind a gyártók értékelésénél felhasználható ezen a specifikus alkalmazási területen.
A Nyomástartó Berendezések Irányelv (2014/68/EU - PED) esetében egy kedvező szempont az, ami érinti a megfelelőség-értékelés azon eljárásrendjeit (a PED moduljait), amelyek a gyártási folyamatirányításra hivatkoznak.
Ebben az összefüggésben, ahhoz, hogy garantálni lehessen a nyomástartó berendezések a PED előírásoknak való megfelelőségét, a gyártónak olyan gyártásirányítási rendszert kell alkalmaznia, amely az alábbiakra koncentrál:

  • a termelés minőségére (D és D1 modul);
  • a termék minőségére (E és E1 modul);
  • a teljes gyártási minőségre (H és H1 modul).

A gyártó köteles kiszolgáltatni az építés alatt álló nyomástartó berendezésekre vonatkozó minden műszaki információt és a specifikus minőségirányítási rendszerre vonatkozó összes dokumentációt, azaz, ha alkalmazható a hivatkozási modulra, akkor az alábbiak megfelelő leírását:

  • a specifikus gyártási folyamat, az összes fontos műveleti eljárás és azok tervezett sorrendje (a termék elkészítése előtt, alatt és után);
  • a minőséggel kapcsolatos dokumentáció (pl. az anyagjóváhagyások, működési eljárások, működtető személyzet, kalibrálási és hitelesítési feljegyzések, felülvizsgálati jelentések stb.);
  • az irányítási rendszer hatékonyságának ellenőrzésére előirányzott intézkedések.

Ilyen modulokkal kényelmesen elérhető az összes hegesztési és kapcsolódó technológiának egy Bejegyzett Testület általi értékelése, utalva az EWF EN ISO 3834 Tanúsítási Rendszerre.
A Kiegészítésen belül, a javasolt kiegészítő előírások lehetővé teszik a gyártók részére, hogy megtartsák a saját műszaki gyakorlatuknak a nagyobb részét, miközben termékeiknél egy általánosan elismert minőségi szintet sikerül elérniük.
Elismerten nagy fontosságú a személyzet szakértelme, ami az ismeretekből és a tapasztalatból adódik össze. Kialakult az a meggyőződés, hogy semmiféle irányítási rendszer nem lehet sikeres a gyártásban, ha az nem párosul a megfelelő, specifikus műszaki hozzáértéssel. Ennek megfelelően, a Hegesztési koordinátor (felelos) az az igazi "kulcs-elem", amely körül a hegesztéses gyártási folyamat forog.
A dokumentum könnyebb érthetősége érdekében az alábbi bekezdésekben csak az EN ISO 3834-2-re való hivatkozás javasolt; bármely esetben a kiegészítő előírások értelem szerint érvényesnek tekinthetők a 3. és 4. részekre is.

 

2. Kiegészítő előírások
Az e Kiegészítésben foglalt előírásokat az EN ISO 3834-ben és a vonatkozó értelmező EWF MCS dokumentumban (pl. az EWF 636r2-13-ban) foglaltak integrált részének kell tekinteni. Az alábbiakban csak azokat a termékszabványokat említjük meg, amelyek az EN ISO 3834 specifikus tételei miatt kiegészítő előírásokat igényelnek.

 

2.1 Hegesztő személyzet (lásd: EN ISO 3834-2, 7. cikkely)
2.1.1 Hegesztők és hegesztőgép kezelők (lásd: EN ISO 3834-2, 7.2. cikkely)
Tüzelés nélküli nyomástartó edények esetében (lásd: EN 13445-4)
Bármilyen, nem a gyártó alkalmazásában álló hegesztők is foglalkoztathatók, feltéve, hogy ők a gyártó teljes körű műszaki ellenőrzése alatt állnak és a gyártó előírásai szerint dolgoznak.
Vízcsöves kazánok és kiegészítő szerelvényeik esetében (lásd: EN 12952, 8.3.2. cikkely és EN 12952-6, 2. cikkely és "A" melléklet)
A hegesztők és a hegesztőgép kezelők jóváhagyását az EN 287-1 (9606-1), illetve az EN 14732, 4.2.1. és 4.2.2. szerint kell végezni (lásd:EN 12952,-6, 7. cikkely).
Azoknak a hegesztőknek a jóváhagyását, akik eltérő fémmel bélelt csövek tompahegesztését végzik, megfelelően az EN 287-1 (9606-1), illetve az EN 14732, 4.2.1. 4.2.2. szerint kell végezni. Ezen túlmenően, a cső gyártója által ajánlott bármilyen különleges követel-ményt is mérlegelni kell. A jóváhagyáskor ugyanolyan előírásoknak megfelelő bélelt csövet kell hegeszteni, mint amilyent a kazánhoz használnak.
Amikor egy hegesztő vagy hegesztőgép kezelő tompahegesztésre való jóváhagyása az EN 9606-1 vagy, megfelelően, az EN ISO 14732, 4.2.1 és 4.2.2. szerint történik, akkor az elágazások, csocsonkok és toldatok hegesztéséhez semmilyen kiegészítő jóváhagyás nem szükséges, feltéve, hogy a hegesztési műveletek abban a tartományban maradnak, amelyre a hegesztő illetve a hegesztőgép kezelő EN 287-1 (9606-1) vagy, megfelelően, az EN 14732, 4.2.1 és 4.2.2. szerinti jóváhagyása megtörtént.
Hengerköpenyes kazánok esetében (lásd: EN 12953-4)
A II., III. és IV. kategóriájú kazánoknál minden hegesztőhöz és hegesztőgép kezelőhöz jóváhagyás szükséges. Az I. kategóriájú kazánoknál a jóváhagyás nem kötelező.

 

2.2 Hegesztés és kapcsolt tevékenységek (lásd: EN ISO 3834-2, 10. cikkely)
2.2.1 A hegesztési eljárási specifikációk minősítése (WPQR)
Tüzelés nélküli nyomástartó edények esetében (lásd: EN 13455-4, 7.3 cikkely)
Nyomástartó edények nyomástartó varratainál ezt úgy kell megvalósítani, hogy a hegesztési eljárás jóváhagyási tesztet az EN ISO 15614 szerint kell elvégezni, vagy pedig az EN ISO 15613 szerinti, gyártást megelőző tesztet kell lefolytatni.
Az EN ISO 15614 előírásain túlmenően, az alábbi tesztek is elvégzendők:

  1. A próbalemezeknél, 20 mm vagy annál nagyobb vastagságú tompa kötések esetében egy hosszanti varrat húzási vizsgálatot kell elvégezni egy minimálisan 6 mm-es vagy ennél vastagabb próbatesten, az EN 876:1995 szerint, ahol a Ret, Rm és A5 mutatószámok meg kell feleljenek az alapanyagra vonatkozó előírásoknak és egyéb fontos, a tervezésnél számításba vett értékeknek (pl. ausztenites töltőfém 9% nikkel-tartalmú acélban).
    Ahol a tervezett hőmérséklet magasabb, mint 300°C, a tesztelést a tervezett hőmérsékleten kell lefolytatni.
    Külön figyelmet kell fordítani az olyan esetekre, amikor a varrat mechanikai tulajdonságai gyengébbek, mint az alapanyagé, pl. 9% nikkeltartalmú acél ausztenites töltőfémmel való hegesztésekor.
  2. egy mikrovizsgálatot kell végezni a 8.2 és a 10 csoportba tartozó anyagoknál az EN 13445, A.1.1-1. táblázatának megfelelően:
    • 8.2 csoport, varrat előírás: a mikrovizsgálat megfelelő mikroszerkezetet kell, hogy mutasson.
      szórványosan elfogadhatók elszigetelt, 1,5 mm hosszú mikrorepedések, de ezekről be kell számolni.
    • 10 csoport, varrat előírás: a mikrovizsgálat megfelelő mikroszerkezetet kell, hogy mutasson.
    • a melegtől érintett zónában (HAZ) a ferrit tartalom legalább 30%, maximum 70% kell, hogy legyen. A magas hőmérsékletű zónában, a fúziós vonaltól kb. két szemcsenagyságnyi távolságban a ferrit tartalom maximum 85 % lehet. Amikor a felhasznált hegesztési fogyóanyag ausztenites-ferrites, illeszkedő típusú, a varratfém ferrit tartalma ugyancsak 30 – 70% közötti kell legyen. A ferrit tartalmat metallográfiai módszerekkel kell mérni. Amikor a felhasznált hegesztési fogyóanyag nem illeszkedő (azaz ausztenites) típusú, akkor a varratfém ferrit tartalmára vonatkozó előírás nem érvénye.
  3. Ütővizsgálat: a vizsgálati és átvételi kritériumok feleljenek meg az EN ISO 15614 szabványnak, ezen túlmenően, az EN 13445-2, "B" melléklete szerinti ütővizsgálati előírások is érvényesek.

Nyomástartó edényeken készített, nem nyomástartó varratok, például tálcagyűrűk, tartólábak stb. esetében elfogadhatók lehetnek az olyan hegesztési eljárási specifikációk, melyek előírják az EN ISO 15611 és EN ISO 15612 szerint végzett hegesztési eljárás jóváhagyási nyilvántartást.
Csővezeték rendszer esetében (lásd: EN 13480-4, 9.3. cikkely)
A szándék szerinti hegesztési eljárás megfelelőségét a hegesztési eljárási jóváhagyásnak megfelelően az alábbiak szerint kell ellenőrizni.
Csővezeték II. és A hegesztési eljárásrendeket az EN ISO 15614 és az EN ISO III. osztály 15613 szerint egy külső félnek kell jóváhagynia.
Csővezeték I. osztály A nyomástartó köpenynél a hegesztési eljárásrendet a vonatkozó EN ISO 15614 és az EN ISO 15613 szerint kell jóváhagyni, hacsak a tervezés nem írja elő az EN ISO 15612 és az EN ISO 15611 érvényességét.
Csővezeték 0 osztály A nyomástartó köpenyben a hegesztési eljárásrendet az EN ISO 15614, EN ISO 15613, EN ISO 15612 és az EN ISO 15611 szerint kell jóváhagyni.
A nem nyomástartó részek hegesztési eljárásrendjét az EN ISO 15610 szerint kell jóváhagyni.
Vízcsöves kazánok és kiegészítő szerelvények esetén (lásd: EN 12952-5)
Az ömlesztő hegesztési eljárási specifikáció jóváhagyását az EN ISO 15614 és EN ISO 15613 szerint kell végezni.
Eltérő fémmel bélelt csövek tompahegesztési eljárásrendje feleljen meg az EN ISO 15613 követelményeinek. Ezen túlmenően, a cső gyártója által ajánlott bármilyen különleges követelményt is mérlegelni kell. Az eljárásrendek minősítésekor ugyanolyan előírásoknak megfelelő bélelt csövet kell használni, mint amilyent a kazánhoz használnak.
Az EN 12952-6, 6. cikkelyében foglalt kiegészítő előírások is érvényesek.
Hengerköpenyes kazánok esetén (lásd: EN 12953-4)
A II., III. és IV. kategóriájú kazánoknál az összes hegesztési eljárásrendet az EN 15614 szerint kell jóváhagyni. Az I. kategóriájú kazánoknál jóváhagyás nem szükséges.

 

2.3 Hegesztési fogyóanyagok ((lásd: EN ISO 3834-2, 11. cikkely)
A hegesztési eljárási specifikációban megemlítendő hegesztési fogyóanyagokat a gyártó úgy választja meg, hogy teljesüljenek az összes tervezési, gyártási és szervizelési feltételek; különösen a varratfém alkalmasságát kell értékelni az alapfémmel való kombinációban, utalva a nyomástartó alkatrész teljes élettartama során esetlegesen felmerülő lehetséges törési mechanizmusra, kúszási és kifáradási illetve korróziós jelenségekre.
Különösen a kúszási módban működő hegesztett kötések a metallurgiai, húzási és geometriai szempontból folyamatossági hiány által érintett zónák. Ennek következményeként a hegesztett kötések kúszási szilárdsága rendszerint lecsökken a kapcsolódó alapféméhez képest. Még nagyobb lesz a csökkenés, ha eltérőek (nem illeszkednek egymáshoz) az alapfém és a töltőfém kúszási jellemzői, illetve ha az alkalmazott hegesztési eljárásrend következtében a hőáltal érintett zónában metallográfiai elváltozások lépnek föl. A hegesztett kötéseknél a kúszási szilárdságot csökkentő paraméterek (amelyek rendszerint a 0,5–1 közötti tartományba esnek), általában nagyobb jelentőséggel bírnak a tervezés során, és a szakirodalmi és/vagy tapasztalati adatokon alapuló egyéb megfontolások kell, hogy megalapozzák a kiválasztandó eljárást.
A hegesztési fogyóanyagok kondicionálását, tárolását és kezelését a hegesztéses gyártó által kiadott írásbeli eljárásrendben kell szabályozni, mely összhangban van a hegesztési fogyóanyagok készítőjének előírásaival, és amelyet a hegesztési eljárási specifikációban is idézni kell.
A gyártó köteles ellenőrizni, hogy a hegesztési fogyóanyagok megfelelnek-e az alkalmazandó előírásoknak, és köteles az ilyen megfelelést igazoló dokumentumokat bekérni a fogyóanyagok készítőjétől.
A gyártó köteles mindegyik nyomástartó alkatrész műszaki dokumentációjába beilleszteni a hozzájuk felhasznált hegesztési fogyóanyagokat azonosító dokumentumokat.

 

2.4 Hegesztés utáni hőkezelés (lásd: EN ISO 3834-2, 13. cikkely)
A hegesztés utáni hőkezelést (PWHT) olyan írásbeli eljárásrend szerint kell elvégezni, amely leírja és meghatározza az eljárásra magára nézve kritikusnak tartott paramétereket.
Ahol alkalmazható, a hőkezelés fajtája (kemencében végzett, helyszíni vagy forró levegős), a felfűtési sebesség, a hőntartási hőmérséklet és idő, a lehűtési sebesség (és az ezekhez tartozó szórási tartomány) mellett a következő feltételeket is megfelelően meg kell határozni:

  • a felfűtési módot (gáz-, ellenállás-, indukciós stb.);
  • a munkadarabon elhelyezendő hőelemek típusa és helye;
  • a hőelemek a munkadarabon való rögzítésének a módja;
  • a hőelemek elhelyezkedése a kemencében;
  • a hőelemek által mutatott legnagyobb megengedett hőmérséklet különbség a felfűtés, a hőntartás és a lehűtés során;
  • a műszaki személyzet képesítése.

Az írásbeli eljárásrendnek ki kell térnie a megteendő elővigyázatossági intézkedésekre, amikor a hőkezelés az alábbiakkal kapcsolatos:

  • burkoló anyagok;
  • eltérő magas hőmérsékletű jellemzőkkel rendelkező anyagok;
  • különleges feltételek, például az akadályozottság, a merevség, az általános méretek, átfedés korábban hőkezelt területekkel stb.;
  • nagyon hosszú időtartamú hőkezelés (több tíz óra);
  • ismételt hőkezelés.

A hegesztés utáni hőkezelés esetleg akkor is elvégzendő, ha a hegesztett vastagságok kisebbek, mint a hivatkozási termékszabványban megjelölt minimum érték, és ilyen helyzet az, amikor az üzemeltetés során olyan specifikus jelenségek léphetnek föl, amelyek jelentős szintű feszültségkeltő hatással járnak (például feszültségkorrózió, hidrogén okozta korrózió stb.).
A hőkezelésre használt berendezésnek rendeltetésszerűnek kell lennie, amely lehetővé teszi a nyomástartó alkatrészek megfelelő pontosságú és egységes hőmérséklet-szabályozását, különösen a csekély megengedhető hőmérséklet-tartományú anyagok esetében.
A hegesztés utáni hőkezelésről a gyártó köteles nyilvántartást vezetni. A CEN Beszámoló (CR) ISO 17663 hasznos információkkal szolgál a minőségellenőrzéssel és a hegesztés utáni hőkezeléssel kapcsolatban.

 

2.5 Anyag azonosítás és nyomon követhetőség (lásd: EN ISO 3834-2, 17. cikkely)
Szükség esetén a acélszerkezet gyártójának meg kell szerveznie és fenn kell tartania egy azonosítási és nyomon követési rendszert a nyomás által feszültségnek kitett anyagokra és az azokhoz hegesztett anyagokra. Ez magában foglalja a felhasznált hegesztési fogyóanyagokat is.
Az összes nyomástartó anyagot, illetve a hozzájuk hegesztendőket is, a vonatkozó tanúsítványokkal együtt, beérkezéskor ellenőrizni kell, legalább az alábbiak vonatkozásában:

  1. a vonatkozó anyag-specifikáció szerint megkövetelt összes jelölés megléte, illetve a tényleges jelölések nyomon követhetősége az anyag-specifikáción feltüntetettek szerint.
  2. az összes megkövetelt tulajdonságot mutassa a vonatkozó anyag-specifikáció, az eredmények pedig feleljenek meg a vonatkozó előírásoknak.

Az anyagok nyomon követhetősége az eredeti azonosító jelölésekig az alábbi útvonal(ak) szerint történjen:

  1. az eredeti azonosítási jelölések átvitele egy olyan helyre, ahol ezek a jelölések az elkészült berendezésen is láthatók lesznek;
  2. egy kódolt jelölés révén történő azonosítás, amely nyomon követhető az eredetileg megkövetelt jelölésig;
  3. az azonosítási jelölések feljegyzése anyagjegyzékek vagy a tényleges kivitelezést tükröző vázlatok felhasználásával, melyek biztosítják minden egyes anyagdarab azonosíthatóságát a gyártási folyamat során és az elkészült berendezésben.
  4. a hegesztési fogyóanyagok tételszámainak nyilvántartása.

Azoknál az anyagoknál, amelyekbe nem lehet bélyeget ütni, vagy amelyek nem lesznek láthatók a berendezés elkészülte után, vagy apró, többes számban használt alkatrészek esetében a gyártó muködtethet egy dokumentált rendszert, amely biztosítja az összes alkatrész nyomon követhetőségét az elkészült berendezésben.


B4) rész: Vasúti járművek és alkatrészek gyártását érintő kiegészítések

1. Bevezetés és használat
Az EWF EN ISO 3834 Tanúsítási Rendszer keretében a jelen Kiegészítés a vasúti járművek és alkatrészek gyártását érinti. Készítésekor a főbb európai gyártók és vevőik által már egymással megosztott legjobb gyakorlati gyártási eljárások nyilvánosságra hozása volt a cél, alapjául pedig a prEN 15085 "Vasúti alkalmazások – vasúti járművek és alkatrészek hegesztése" c. anyag szolgált.
Ezen a Kiegészítésen belül, a javasolt kiegészítő előírások lehetővé teszik a gyártók részére, hogy megtartsák a saját műszaki gyakorlatuknak a nagyobb részét, miközben termékeiknél egy általánosan elismert minőségi szintet sikerül elérniük.
Ez a Kiegészítés hivatkozási dokumentumként használható mind a gyártási folyamat-irányításban, mind a gyártók értékelésénél ezen a specifikus alkalmazási területen.
A kiegészítő előírások megfelelő meghatározása érdekében négy "kivitelezési osztályt" vettünk számításba a vasúti jármű- és alkatrészgyártóknál, mely osztályba sorolás főként, de nem csak a termékek biztonsági jelentőségén alapszik; minél nagyobb a biztonsági jelentőségük, annál átfogóbbak a követelmények.
Az 1. táblázat utalásokat nyújt a szintek azonosításához, és kereszthivatkozásokat ad meg az EN ISO 3834 kívánt részéhez, amelynek meg kell felelni (részletesen lásd a prEN 15085-2, 4. cikkelyét és "A" mellékletét).
1. SZINT 2. SZINT 3. SZINT 4. SZINT
Új vasúti járművek és tartozék alkatrészek építése, átalakítás és javítás magas biztonsággal. Új vasúti jármű-alkatrészek gyártása, közepes biztonsággal Új vasúti jármű-alkatrészek gyártása, alacsony biztonsággal. Vasúti járművek és tartozék alkatrészek tervezése és/vagy összeszerelése magas, közepes és alacsony biztonsággal, amikor a hegesztési tevékenységet alvállalkozó végzi.
EN ISO 3834-2 EN ISO 3834-3 EN ISO 3834-4 A termék biztonsági jelentőségének megfelelően (lásd az 1, 2, 3 szinteket)
1. táblázat – Gyártói szint
A dokumentum könnyebb érthetősége érdekében az alábbi bekezdésekben csak az EN ISO 3834-2-re való hivatkozás javasolt; bármely esetben a kiegészítő előírások értelem szerint érvényesnek tekinthetők a 3. és 4. részekre is.

 

2. Kiegészítő előírások
Az e Kiegészítésben foglalt előírásokat az EN ISO 3834-ben és a vonatkozó értelmező EWF MCS dokumentumban (pl. az EWF 636-ban) foglaltak integrált részének kell tekinteni.

 

2.1 Alvállalkozás (lásd: EN ISO 3834-2, 6. cikkely)
A termékek megkívánt minőségi szintjének biztosítása érdekében az alvállalkozóknak a megfelelő képesítési szint szerint meg kell felelniük a jelen Kiegészítés előírásainak.
A fő gyártónak, aki a terméknek a végfelhasználó részére történő szállításáért felelős, bizonyítani kell tudnia, hogy az alvállalkozók képesek garantálni a termékeken a szükséges minőségű teljesítést, és képesek folyamataikat ennek a dokumentumnak és a szerződéses előírásoknak megfelelően irányítani.
A gyártóknak auditálást kell elvégezniük az alvállalkozóknál, hacsak azok nem rendelkeznek a jelen Kiegészítéssel integrált EWF EN 3834 Tanúsítási Rendszer szerinti tanúsítással. Ha azonban a gyártó 3. szintű képesítéssel rendelkezik, a szállítási feltételek végellenőrzése is elegendő.
Ha kérik, az értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységet regisztrálni kell.

 

2.2 Hegesztő személyzet (lásd: EN ISO 3834-2, 7. cikkely)
2.2.1 Hegesztők és hegesztőgép kezelők (lásd: EN ISO 3834-2, 7.2. cikkely)
A hegesztőknek és a hegesztőgép kezelőknek megfelelő, a prEN 15085-2, 5.1.1. cikkelye szerinti minősítéssel kell rendelkezniük. Ezen túlmenően, különleges kézügyességet igénylő, vagy az EN ISO 3834-5 szabványban hivatkozott szabványokban nem kellően részletezett, hegesztett varratok esetében további próbadarabok elkészítése szükséges a hegesztők minősítéséhez (lásd lentebb, a 2.4.3 cikkelyt).

2.2.2 Hegesztési koordináció (lásd: EN ISO 3834-2, 7.3. cikkely)
A hegesztési koordinációs személyzetnek rendelkeznie kell az EN ISO 14731 szerinti műszaki ismeretekkel, az előző 1. cikkely 1. táblázatában hivatkozott szinttől függően (átfogó-, szabványos- vagy alapszint). El kell olvasni a prEN 15085-2, 5.1.2., 5.1.3. és 5.3. cikkelyét, valamint "C" mellékletét.

 

2.3 Hegesztési tevékenység (lásd: EN ISO 3834-2, 10. cikkely)
Vasúti járművek és alkatrészek gyártásához, átalakításához és javításához a gyártók, a Meghatalmazott Hegesztési Koordinátor közreműködése mellett, kötelesek hegesztés-tervezési dokumentumot készíteni.

2.3.1 Gyártástervezés (lásd: EN ISO 3834-2, 10.1. cikkely)
Vasúti járművek és alkatrészek gyártásához rendelkezni kell üzemi elrendezési tervvel, legalább az alábbi szerelvény-csoportok vonatkozásában:

  • futómű (rész-szerelések, összeszerelés);
  • alvázkeret (rész-szerelésekkel);
  • karosszéria (oldalfal, végfal, tető);
  • további, komoly biztonsági és funkcionális követelményeket támasztó rész-szerelvények (pl. kardán-tengelyek, fék keresztrudak, motorház, csőtengelyes meghajtás, vonórudas tengelycsatlakozó, forgózsámoly forgáscsap, kereszttartó).

Bonyolultabb szerelvények esetében szükség lehet hegesztési-sorrend tervek kidolgozására, pl. az alábbi esetekben:

  • futómű (futómű polster (a polster szónak a fordítása nem ismeretes – a fordító megjegyzése), futómű középlemez, beleértve a forgócsap-rudat, talpgerenda, ütközőgerenda, futómű csap kereszttartó, vonórúd csatoló, talpgerenda és kereszttartó szerelvény);
  • alváz (beleértve a kereszttartót, a talpgerendát, az ütközőgerendát, a forgócsap kereszttartóját, a vonórúd csatolót).

Mindazonáltal, megengedett szabványosított (különböző járműtípusokra érvényes) hegesztési-sorrend tervek alkalmazása is.
Szükség lehet egyéb hegesztési tervdokumentumokra (pl. tűzővarrat-sorrend tervekre, javítási tervekre, tesztelési tervekre, befogópofák és szerszámok dokumentumaira, roncsolásmentes vizsgálatok felügyeleti dokumentumaira, munkavédelmi és munka-egészségügyi megállapításokra, sérült alkatrészek garanciális terveire és különleges utasításokra az elektronikus alkatrészekhez).
A hegesztési tevékenység során be kell tartani az EN 1011 ajánlásait.

 

2.4 Ellenőrzés és kipróbálás (lásd: EN ISO 3834-2, 14. cikkely)
Szükség lehet gyártás előtti és gyártásközi vizsgálatokra:

  • a tervezés megvalósíthatóságának ellenőrzésére;
  • a varratok minőségi előírásainak ellenőrzésére;
  • a hegesztők képesítésének igazolására.

Utalni kell a prEN 15085-4, 4.1. és 4.2. cikkelyeire.

2.4.1 Próbadarabok a tervezés megvalósíthatóságának ellenőrzésére
A vizsgálati próbadarabokat rész-szerelvény mintákként kell összehegeszteni. Ezekre az alábbiak igazolásához van szükség:

  • kivitelezhetőség (a tervezés biztosítja-e a kényelmes hegesztést);
  • a vizsgálat megvalósíthatósága;
  • minőségi előírások.

2.4.2 Vizsgálati próbadarabok a varratok minőségi előírásainak az igazolásához
A WPS minősítésre vonatkozó szabványokban nem szereplő kötések esetében ajánlatos vizsgálati próbadarabok elkészítése, pl. az alábbi esetekben:

  • részben beolvadt tompa- és T-kötések (annak igazolására, hogy a megkívánt beolvadást elérték);
  • HV varratok egyoldalról hozzáférhető T-kötéseken;
  • a varrat minőségi előírásainak igazolására, amikor röntgen- vagy UH vizsgálatra lenne szükség, de azok (például a rossz hozzáférhetőség vagy a kötés konfigurációja miatt) nem kivitelezhetők.

2.4.3 Próbadarabok a hegesztők képesítésének igazolásához
A hegesztők képesítését igazoló munkadarabokra (specifikus feladataiktól függően) az alábbi célokra/esetekben van szükség:

  • sarokvarratok;
  • HV és HY varratok T- tompa kötéseken;
  • több nehézségi fokú varratok (pl. háromlemezes tompa varratok, lyukvarratok, komplikált extrudált profilok keresztirányú varrata);
  • bonyolult körülmények közötti hegesztés, pl. javításnál;
  • rossz hozzáférhetőség;
  • rosszul hegeszthető alapfém anyagok;
  • csőelágazások és csőgallérok;
  • átlapoló- és sarokvarratok vékony (t < 3 mm) lemezeken;
  • különlegesen magas minőségi követelmények, pl. nagy biztonsági fokú alkatrészeknél (lásd az "A" mellékletet);
  • új hegesztők vagy hegesztőgép kezelők felvétele alkalmával (pl. kikölcsönzött hegesztők esetében);
  • "fontos"-nak minősített nem-megfelelőségek, amelyek befolyásolják a normál üzemmenetet;
"másodlagos"-nak minősített nem-megfelelőségek, amennyiben nem szerepelnek az

Letölthetõ dokumentumok

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS (ea-07)
MEGRENDELÉS (ea-09)
KÉRDÉSGYŰJTEMÉNY (3834-2-vel kapcsolatos kérdőív) (ea-10a)
KÉRDÉSGYŰJTEMÉNY (3834-3-al kapcsolatos kérdőív) (ea-10b)
KÉRDÉSGYŰJTEMÉNY (3834-4-el kapcsolatos kérdőív) (ea-10c)
PANASZ/FELLEBBEZÉS BEJELENTÉS (ea-25)

MHtE által kiadott tanúsítványok az MSZ EN ISO 3834 szerint.

További információk és tanúsításra jelentkezés Laurencsikné Benedek Júliánál.